Chloé Saunders nem akar mást az élettől, mint bármelyik tinédzser: Esélyt arra, hogy befejezhesse az iskolát, barátokat találjon, és talán egy fiút is magának. Amikor azonban elkezd szellemeket látni, megérti, hogy az élete soha nem lesz olyan, mint a többieké. A figyelmét követelő szellemektől körülvéve Chloé végül összeomlik, és bekerül egy kisebb elmezavarral küzdő fiatalok számára fenntartott otthonba. A Lyle Ház először normálisnak tűnik, de ahogy Chloé sorra megismeri a többi ápoltat - a sármos Simont és gyanús, soha nem mosolygó bátyját, Dereket, a visszataszító Torit és Rae-t, aki túlságosan is szereti a tüzet - rájön, hogy valami különös, baljós dolog köti össze őket, amit nem lehet a szokásos "problémás a gyerek" viselkedéssel magyarázni. Ahogy együtt nemsokára azt is felfedezik, hogy a Lyle Ház sem egy a szokásos otthonok közül...
Vélemény:
Az első része a trilógiának eléggé bizarra sikeredett ... szerintem. A Lyle Ház meg kifejezetten hátborzongató! Mint valami szellem ház, vagy nem tudom. Igazán nem tudom megérteni szegény Chloé szüleit, hogy hogy voltak képesek beadni a gyereküket egy ilyen helyre. Persze miután bekerült a házba találkozott más hozzá hasonló gyerekekkel, mindegyiküknek más volt a "problémája" viszont egyben biztosan egyet kellett érteniük... a Lyle Ház nem egy jó hely (és nem csak azért mert nekem nem volt szimpatikus:D). Érdekes volt, hogy tovább tudta fokozni az írónő ezt a visszataszító (?) hatást azzal, hogy a szereplőket is olyan szélsőségesnek ábrázolja ... mintha csak azt akarná tükrözni, hogy milyen szélsőségesen hatott a gyerekekre a kezelés amit kaptak korábban, hogy elnyomják a természet feletti képességeiket (egyeseknek teljesen legyengült a képessége bár nem tűnt el másoknak pedig nagy mértékben felerősödött ... mellesleg az utóbbi történt a főszereplőnkkel). Őszintén szólva ha választhatnék a képességeik közül biztos nem a szellemeket látó/feltámasztó képességet (nekromanciát) választanám. Nem túl kényelmes, hogy az ember sétál az utcán és nem tudja megállapítani, hogy most épp egy élő emberrel vagy egy szellemmel elegyedett-e szóba. Vagy, hogy nem aludhat nyugodtan mert nem tudhatja, hogy éppen melyik közelben heverő állat (vagy helyenként ember) tetemét fogja akaratán kívül felébreszteni. Szóval szellemlátó lánynak lenni szerintem szívás.:D Ahogy minden sorozatnál ahol ilyesmi előfordul itt is feltétlen meg kell jegyeznem, hogy Simon apja kínai szóval Simon félig kínai *_* Imádom az ilyen elemeket annyira feltudják dobni a történetet. (Vagy lehet/sőt valószínű/, hogy ez csak az én véleményem!XD Hagyjátok nyugodtan figyelmen kívül!:D Nem haragszom meg érte.^^)
Nagyon tetszett ez a sorozat, nem az a szokványos sztori a sablon szereplőkkel, és a sablon főszereplő pasival (habár ez lehet kicsit nagy spoiler ...:D). A lényeg az, hogy feltétlen olvassátok el!! ^^
Értékelés:Az első része a trilógiának eléggé bizarra sikeredett ... szerintem. A Lyle Ház meg kifejezetten hátborzongató! Mint valami szellem ház, vagy nem tudom. Igazán nem tudom megérteni szegény Chloé szüleit, hogy hogy voltak képesek beadni a gyereküket egy ilyen helyre. Persze miután bekerült a házba találkozott más hozzá hasonló gyerekekkel, mindegyiküknek más volt a "problémája" viszont egyben biztosan egyet kellett érteniük... a Lyle Ház nem egy jó hely (és nem csak azért mert nekem nem volt szimpatikus:D). Érdekes volt, hogy tovább tudta fokozni az írónő ezt a visszataszító (?) hatást azzal, hogy a szereplőket is olyan szélsőségesnek ábrázolja ... mintha csak azt akarná tükrözni, hogy milyen szélsőségesen hatott a gyerekekre a kezelés amit kaptak korábban, hogy elnyomják a természet feletti képességeiket (egyeseknek teljesen legyengült a képessége bár nem tűnt el másoknak pedig nagy mértékben felerősödött ... mellesleg az utóbbi történt a főszereplőnkkel). Őszintén szólva ha választhatnék a képességeik közül biztos nem a szellemeket látó/feltámasztó képességet (nekromanciát) választanám. Nem túl kényelmes, hogy az ember sétál az utcán és nem tudja megállapítani, hogy most épp egy élő emberrel vagy egy szellemmel elegyedett-e szóba. Vagy, hogy nem aludhat nyugodtan mert nem tudhatja, hogy éppen melyik közelben heverő állat (vagy helyenként ember) tetemét fogja akaratán kívül felébreszteni. Szóval szellemlátó lánynak lenni szerintem szívás.:D Ahogy minden sorozatnál ahol ilyesmi előfordul itt is feltétlen meg kell jegyeznem, hogy Simon apja kínai szóval Simon félig kínai *_* Imádom az ilyen elemeket annyira feltudják dobni a történetet. (Vagy lehet/sőt valószínű/, hogy ez csak az én véleményem!XD Hagyjátok nyugodtan figyelmen kívül!:D Nem haragszom meg érte.^^)
Nagyon tetszett ez a sorozat, nem az a szokványos sztori a sablon szereplőkkel, és a sablon főszereplő pasival (habár ez lehet kicsit nagy spoiler ...:D). A lényeg az, hogy feltétlen olvassátok el!! ^^
Tartalom:5/5
Szereplők:5/5 ( mondjuk nem igazán volt kedvenc szereplőmo_O .. Simon^^ d ő igazából csak azért mert félig kínai^^)
Megjegyzés:A kövi részt is rövidesen hozni fogom.^^ És bocsi a naaa~gyon na~gy szünetért, de valahogy nem volt hangulatom véleményezni és ötletem se volt, hogy mit írjak. Igazából most is Mya zsarolt meg, hogy úgy folytatja a történetét ahogy én véleményezek!:DD
De igyekezni fogok mindig érdekes véleményeket hozni nektek! ^^
Jah és még mindig kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is mind a könyvvel mind a véleményemmel kapcsolatba. Szóval bátran írjatok ... nem harapok! ^^ (Legalább is csak ritkán:DD)
Részlet a könyvből
Innen rendelhető meg:
PUHA
KEMÉNY
Nem is zsaroltalak meg! Csak ösztönöztelek az írásra! xD
VálaszTörlésEz nézőpont kérdése... :"D:P
VálaszTörlés